Hát akkor vágjunk bele…
A fenti címen nagyon sikeres blogot írtam,életemről,az elmúlt 79 évről. Ma már ebbe nem vágok bele,inkább másról beszélek, szeretett állataimról, akik megkönnyítették, megkönnyítik mindennapjaimat, és még sok mindenről,ami foglalkoztat.
Mint a címből is látható, öregasszony vagyok, csak a szellemem egészséges,testem már különféle betegségekkel kűzd,nem kell erről írnom, nem érdekes.
Mikor fiatal voltam,sokszor gondoltam arra,semmi mást nem kívánok a sorstól, tartsa meg azt a képességemet, hogy kommunikálni tudjak, hogy megértessem magam és hogy megértsenek.Talán ez sikerült, mesélhetek -csak remélt- olvasóímnak.
Bemutatom Betty macskámat, aki különleges személyiség.Na, nem azért, mert másnak nincs macskája,hanem azért,mert nekem, 40 év kutyatartás (és,őszintén,kicsi elfogultság és ellenérzés után)először van cicám, mivel már nem vagyok képes sétáltatni,felnevelni egy kölyökkutyát.
Igy, mivel állattárs nélkül nekem nem élet az élet, elmentünk fiammal a Noé állatotthonba,és örökbefogadtam Bettyt, az akkor egy éves, valamikor kislány,ma ivartalanított “csoda”macskát.
Hogy miért csoda??Majd elmagyarázom,,,
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: